2014. szeptember 8., hétfő

34. Rész -Elrabolva-

Hello Everybody!
Ez a rész valami iszonyat rövid lett... Sajnálom! Ez tulajdonképpen egy ma összedobott muszáj rész. :( Próbáltam minnél többet írni, de nem igazán tudtam, azért remélem a végével sikerül meglepni titeket! :) Mivel így is elég későn kerül fel a rész így most nem keresgélek gifet/képet, majd holnap rakok hozzá! :)) Ez Nóri egyik remek ötlete amivel hosszabbíthatjuk a blogot, igen még nem lesz ám vége!! :D ;) Kinek milyen a suli? :) Jó olvasást! :) 


Puszil: Cintia~

 ----------

*Danielle szemszöge*

*Néhány hét múlva*

-Gyere már Dani!-kiabált Pezz-Hagy lássuk azt a ruhát!-eljutottunk a menyasszonyi ruha vásárlásig. Még van pontosan 36 napunk az esküvőig, de én már most ideg roncs vagyok, mi lesz az esküvő napján?! Na jó, inkább nem akarok belegondolni. 0-24-ben az esküvő jár az eszemben, még akkor is amikor aludnom kéne, egyszerűen nem tudom kikapcsolni az agyamat, olyanokon parázok, hogy a szalvéta hogyan legyen hajtogatva, de ha mégis sikerül valami csoda folytán elaludnom, szerintetek nem az esküvőről álmodok!? Persze, hogy arról... Múltkor például azt álmodtam, hogy az ajtó -amin be kell vonulnom majd- nem nyílik ki, így lemaradok az esküvőről, a SAJÁT esküvőmről, viszont most már teljesen nyugodt vagyok, mert még akkor felhívtam őket amikor felriadtam ebből a szörnyű álomból azonnal hívtam őket, szerintem már megbánták -az esküvő szervezők-, hogy megadták a számukat. Ahogy egyre közeledik a nagy nap, úgy egyre többször "zaklatom" őket, a többiek állítása szerint baromságokkal. Háát, én nem hinném, hogy a székek közti távolság baromság, az igenis FONTOS!! Nagyon fontos. Hogy ezen mit nem értenek?! Oké, kicsit eltértem a ruháról. Szóval! 2-3 hete ruha kereső expedícióba kezdtünk, Ginával és Perrie-vel. Körülbelül olyan 50-53 esküvői ruhát próbáltam fel, de komolyan, rengeteget felpróbáltam, keresve a tökéletes ruhát, eddig sikertelenül. Eddig. Viszont ma/most megtaláltam A ruhát, ahogy belebújtam tudtam, tudtam, hogy ez az igazi.(Direkt írtam nagybetűvel az,,a"-t, ezzel is jelezve, hogy mennyire fontos!  Cintia~) Hófehér, vastag pántos, felül feszülős, a hátán kivágott, a felső része V alakban fejeződik be, derék fölött egy kicsivel kezdődik a szoknya része ami abroncsos (vagyis nagy, széles az alja), az egész ruha csipke és ahww. Tökéletes.
-Megmutathatom?-mosolyogva fogtam meg a függönyt.
-Ne. Hallod Danielle, nehogy megmutasd! Azért várunk rád 15 perce, hogy ne lássuk a ruhádat.-sóhajtott fel Gin-Átgondoltad te ezt? Gyere már!-hatalmas vigyorral az arcomon rántottam el a függönyt.
-Na, mit szóltok hozzá? Milyen?-forogtam.
-Hű!-mondták egyszerre, tátott szájjal. Van egy olyan érzésem, hogy nekik is tetszik. [:)]
-Szerintem megvan a ruha!-mosolygott Perrie.
-Megvan a ruha!-jelentettem ki határozottan.

*30 perc múlva*

-Biztos, hogy ne menjünk veled? Már eléggé sötét van.-húztam el a számat Gina ötletére. Ne gondoljatok semmi rosszra, baba ruhát akar venni, csak nem tartom jó ötletnek, hogy sötétben, egyedül, kismamaként sétálgasson London-ban.
-Ajh, nyugi már! Nem fog semmi történni, mi történne?!-mosolygott rám amolyan ,,hátezteljesenkészdeéppenezértkellmosolyognom" stílusban.
-Épenséggel...-szólalt meg Perrie, miközben elindultunk kifele az üzletből.
-Nem, nem, nem! Nem lesz semmi, kezdtek paranoiások lenni! Ti mentek balra, én jobbra, és úgy 1 óra múlva otthon találkozunk!-magyarázott kilépve az üzletből.
-Na, jó!-sóhajtottam fel megadóan-Ha bármi van hívj!-öleltem meg szorosan.
-Nemsokára találkozunk!-integetett majd elindult. Olyan rossz előérzetem van...

*Hazaérve*

-Megjöttünk!-kiáltottam el magamat ahogyan beléptünk a házba. Csönd van. Túlságosan nagy csönd. Perri-vel egymásra néztünk majd egyszerre indultunk meg a nappali felé.
-Hál' Istennek, hogy itthon vagytok!-sóhajtott fel Harry. Ez csak nekem furcsa?!-Hol van Gina?-nyílt tágra a szeme, a többiek mind csöndben ültek, látszólag teljesen más világba.
-Elment baba ruhát venni!-húztam le a kabátom cipzárját. Mi alap járaton egy hangos csapat vagyunk, nagyon hangos csapat, szóval, ha mi csöndbe vagyunk ott történnie kellett valaminek...valami rossz dolognak, kezdek aggódni.
-Ó, édes Istenem!-túrt bele hajába Loui két kézzel.
-Mi van? Mi történt?-kapkodta a szőke hajú lány a fejét.
-Mondjátok már!-fakadtam ki.
-Louis ezt az SMS-t kapta...-nyújtotta felém Niall a telefont. Az SMS-ben ez állt:
,,Nem ajánlatos este egyedül sétálgatni... Vigyázhatnál jobban a szerelmedre! De most már nem kell aggódnod, biztos helyen van...E™"
Tudtam, hogy történni fog valami, tudtam! Vele kellett volna mennünk!! Éreztem ahogy egy majd még egy s még egy könny gurul végig az arcomom. Hol van Gina(?)...

*Gina szemszöge*

-Keljé' má' fö'!-kiabált egy mély hang, majd jéghideg vizet éreztem a testemen. Szemeim kipattantak a hideg érzésre. Ahogy kinyitottam a szememet éles fájdalom nyillált a fejem hátsó részébe, majd szembe találtam magamat kettő gorilla nagyságú emberrel.
-Hol vagyok?-fogtam a fájó részt ahol valami nedveset éreztem, kezeimet remegve tartottam magam elé, vérzik a fejem(?!)...
-Kuss r*banc!-kiáltott rám az egyik majd lekevert egy pofont, úgy hpgy még az "ágyról" is leestem. A földről néztem fel a két férfira, akik ökölbe fogott kézzel hűvősen méregettek.
-Kik maguk? És mit akarnak tőlem?-próbáltam feltápászkodni a földről, amikor majdnem sikerült egy pofonnal ismét földre kerültem.
-Neked azt nem kell tudnod. Megbízást kaptunk, miszerint tanítsunk meg arra, hogy nem szabad más barátját elvenni!-ragadta meg a hajamat az egyik.
-Ááá! M-miről beszéltek? Én nem vettem el senki pasiját!-kiáltottam fel, miközben azon ügyködtem, hogy kiszabdítsam a hajamat.
-Nem szép dolog hazudni! De most mi megtanítunk rá!-tekert egyet a hajamon. Ismét felpozofott, majd a földre lökött az egyik. Hol az egyik, hol a másik ütött, rugott. A fejemre mért sok-sok ütéstől már alig voltam eszméletemnél, de nem érdekelt, mást kellett védenem. A babát. Próbáltam minnél jobban takarni a hasamat, térdeimet felhúztam. A babámnak életbe kell maradni. A babám életbe FOG maradni! Egyáltalán hol vagyok? És miért vagyok itt? Mi történt? Vagy jobb kérdés mi lesz(?)...