2014. július 12., szombat

28. Rész -Impossible-

Hello Everybody! 
Meghoztam a részt amit kivételesen sikerült időben elkezdenem írni és időben is befejeztem! Különösebb hozzá fűzni valóm nincs szerintem…Maximum annyi, hogy ha van Elounor shipper(mint jó magam ) az ne vegye magára, hogy Eleanor itt el lett hordva mindennek, én is furcsáltam ahogyan írtam, de ez csak egy blog!!! KITALÁLT TÖRTÉNET!! Szóvaaal… Nem hiszem, hogy hosszú lett, de a múltkori általam írt résznél az lett, bár attól nem volt nehéz hosszabbat írni :/ Remélem azért elnyeri tetszéseteket, jó olvasást! Ui.: Új feliratkozónk van!! :D >< Köszönjük, hogy olvasod és hogy fel is iratkoztál rá Viki B. Millió puszi :*

Puszil: Cintia~

----------


-Tessék?! Ki volt az Lou?-kiabált vissza. Pff ,Lou” nincs joga, hogy így hívjon, MÁR nincs… Egy ekkora ócska r*bancnak nincs! 
-Gyere le! Most!-kiabáltam újra, hangom jóval dühösebben csengett az előzőnél. 
-I-igen? Mi-mi a baj?-dadogott miközben lefelé sétált az ÉN pólómban, vajon annak a f*sznak a ruháját is hordta? 
-Nem akarsz nekem valamit mondani esetleg? Mondjuk, hogy mi volt a bajod Danielle születésnapi buliján amitől oly’ hirtelen ’’haza jöttél”?-hangomból tisztán kivehető volt az undor, a szarkazmus.. a megvetés. Eleanor a szavaim hallatán megdermedt majd egy biztos pontra meredt még véletlenül se nézett a szemembe -már SZÁMOMRA kínosan ügyelt arra, hogy a tekintetünk ne találkozzon- , meg se próbálta letagadni ami talán nem is AKKORA baj hisz’ attól valószínűleg csak még idegesebb lennék.-Na, mi van? Nem tudsz mit mondani?! Ööö, csak nekem ismerős ez a szitu? Olyan déja’ vu érzés, neked nem? 
-M-megtudom magyarázni!-nézett rám végre valahára, megtisztelve érzem magam emberek!(Nem tudom mennyire érződik a mondatból, de természetesen nem kedvességből ’’gondolja”! Cintia~
-Örömtől repdesve várom!-’’mosolyogtam”.-Nagyon kíváncsi vagyok, hogy magyarázod vagyis próbálod kimagyarázni azt, hogy egy büdös k***a vagy..MEGINT! 
-Szeretlek!-vágta rá.-Mindennél jobban! Én nem akartam lefeküdni.. a nevét se tudom! Sokat ittam, te nem voltál a közelbe, ő meg rám mozdult, befolyásolható voltam! Semmire nem emlékszem érted SEMMIRE! Csak a bűn tudatra ami azóta mardos, hogy felébredtem abba a kib*szott ágyba, soha egy pillanatra nem felejtettem el! Neked arról fogalmad nincs hány éjszakát sőt napot végig bőgtem emiatt, te el sem tudod képzelni milyen lelki fájdalmat éreztem/érzek, b**** meg testi fájdalmat okoztam saját magamnak!-sírva ordította majd felhúzta pulcsijának ujját ahol vágásokon vágások voltak, szemeim kidülledtek, ajkaim elnyíltak, komolyan vagdosta magát?! Ez nem normális! Én nem ítélem el azokat akik vagdossak magukat, persze szörnyű meg szomorú, de nekik okuk is van rá, ők lelki/testi traumát szenvedtek, de Eleanor?! Az d*gott egy idegen hapsival -akinek a nevét nem is tudja- másnap meg rájött ,,Jé, nekem barátom van!” utána meg ön sajnálatba esett, utálom az ilyen embereket, ja és ahogy végig gondolom a szavait még ÉN leszek a hibás, értitek? Igazából nem tudom, hogy tudott lediplomázni, mert nem sok esze van vagyis de eltudom! Az összes (férfi) tanárt lesz*pta azt’ meg volt az az 5-ös, na ja a drágaság nagyra tudja nyitni a száját, bár ezen miért nem csodálkozom?! 
-Állj, állj! Engem okolsz?-bökdöstem a (saját) mellkasomat.-Nehogy már te legyél az ’’áldozat”! Ez kész vicc! Nem én csaltalak meg, fordítva történt! Még jó, hogy nem várod el a bocsánat kérést azért, mert te voltál olyan idióta, hogy vagdostad magadat! Csak gratulálni tudok! 22 -jó akkor nem ennyi voltál, akkor 21- éves fejjel ilyenre vetemedsz, hihetetlenül jó példát fogsz mutatni a gyerekednek, de hál’ Istennek az már nem az én gondom lesz, hanem valamelyik f*szodnak! Taps a nagy Eleanor J. Calder-nek, hogy kibírta eddig, hogy ne feküdjön össze senkivel!-lassú, unott, egy ütemű ’’tapsba” kezdtem. Már-már lenyűgöző ez a hűség amit te produkálsz! 
-Te komolyan nem fogod fel, hogy MIATTAD vagdostam a kezemet?-szúrós pillantást vetett rám, abbahagyta a sírást, szemei csontszárazok még csak nem is pirosak, a mű sírást tökéletesre fejlesztette! 
-Nem, mert nem miattam tetted, sokkal inkább saját magadért! Szerintem azért tetted, mert kezdesz rájönni, hogy mekkora r*banc vagy, de mégis élvezed! Ezzel nincs semmi baj Eleanor k***ának születtél, és? Tudod van néhány pasi aki az ilyen nőkre bukik!-kacsintottam.
 -Milyen ilyen?-vonta fel fél szemöldökét.
 -Könnyű vérű!-vigyorogtam, *csatt*. Eleanor váratlan ütése által a fejem 45 fokkal balra fordult, nem
tudom mit hit ezzel mit ér el, megütöm? Kizárt. Akármekkora szajha nőket nem ütünk, bár nőnek elméletileg nem nevezném inkább használt rongynak, de gyakorlatilag nő szóvaaaal.. nekem amúgy is nagyon el kell veszíteni a türelmet –meg inni kell ’’néhány” üveg tequilát, de nőt akkor SE ütünk! Nőre SOHA nem emelünk kezet!
-Takarodj innen!-rivallt rám. 
-Nem kell kétszer kérned! Aztán védekezni, ám! Gondolom, nem akarsz úgy járni, hogy nem tudod ki a gyereked apja vagy az is segíthet, ha tudod a nevét!-úgy ahogy voltam, kócos hajjal, alsó gatyában(!!!) indultam meg, szerencsére itt van az autóm nem kell végig sétálnom London-on boxer-ben, a slusszkulcsot és a telefonomat még felkaptam mielőtt ’’könnyes” búcsút vettünk egymástól. Az autó egyet pittyegve jelezte, hogy bátran be lehet szállni a járműbe anélkül, hogy riasztana, amint beültem a kocsiba csak akkor jutott el a tudatomig ismét megcsalt eddig a düh járta át az elmémet -még most is van bőven belőle- ám kezdett más a helyére jönni szomorúság ÉN tényleg szerettem El-t, viszont az igazság az már nem ÚGY, mint az előtt, most már inkább csak ’’barátként” tekintettem rá, olyan mintha a szívemben más foglalt volt el azt a helyet amit neki kellett volna… Azt erősen kétlem, hogy ő valaha is szeretett, talán az első kapcsolatunk első hetében. A düh, szomorúság mellett furcsa, de megkönnyebbülés is volt. Attól nyugodhattam meg, hogy többé nincs elkötelezettségem vagy attól, hogy innen szabad az… nem az lehetetlen! Ő mást szeret ÚGY! Egyáltalán én ÚGY szeretem őt vagy másképp?

James Arthur - Impossible 

I remember years ago / Emlékszem, évekkel ezelőtt 
Someone told me I should take / Valaki azt mondta nekem 
Caution when it comes to love / Hogy legyek óvatos a szerelemben 
I did / És én így tettem 

And you were strong and I was not / Te erős voltál, én meg nem 
My illusion, my mistake / Az én hibám, az én képzelgésem
 I was careless, I forgot / Én voltam figyelmetlen, elfelejtettem 
I did / És én így tettem 

Muszáj kiszellőztetnem a fejemet és pontosan tudom hova akarok/kell mennem, telefonomat elvettem a műszerfalról -amit akkor raktam oda amikor beszálltam- feloldottam majd a névjegyzékbe lépve nem kellett keresgélnem hisz’ az első volt a sorban. Idegesen doboltam az ujjaimmal a kormányon miközben azért imádkoztam, hogy felvegye. -Anya! Szia! Van egy kis problémám(!)... 

*Gina szemszöge* 

-Harry, Harry! Engedj el! Szomjas vagyok! Légy szíves!-könyörögtem a göndör hajú barátomnak aki nem akarta abba hagyni az ellen indított ’’háborúját” ami abból állt, hogy halálra csikizett, ó, hogy ezt mennyire vissza fogja kapni! Várjá’ Harry várjá’! Bosszúm le súlyt rád(is)! 
-Menj inni szerelmem, nehogy szomjan halj nekem!-simogatta meg az arcomat halál komoly arccal utána meg kitört belőle a röhögés. Az új koreográfiánkat táncolva mentem le a lépcsőn (!!) a hozzá ’’kapcsolódó ” dal folyamatosan a fejemben jár, egy percre elfelejtve, hogy még mindig a lépcsőn vagyok -hiába az utolsó fokon- jött a forgás én meg jó ’’kislány” módjára persze megcsináltam, de a lépcső nem volt elég széles és a fordulat felénél hátra felé kezdtem ’’dőlni’’, mint egy fa. A várt ’’becsapódás” helyett valaki kényelmes karjaiban ’’találtam” magamat. 
-Louis?! Ööö..köszi, hogy elkaptál!-mosolyogtam hálásan miközben lábaimra állított. 
-Szívesen!-mű mosolygott. Ez nem a szokásos Louis mosoly, nem pajkos, jókedvű ez erőltetett…Ez nem az örök fiatal Louis ez a megtört, szomorú Loui. Nem szerettem/szeretem ezt az oldalát látni. 
-Minden rendben van?-aggódóan vizslattam. 
-Eleanor és én szakítottunk!-számat szólásra nyitottam, de csöndre intett.-Nem, nem akarok róla beszélni, vége és kész! Viszont lenne egy kérdésem! Szeretnél velem jönni Doncaster-be?-idegesen(?) nézett. 
-Úr Isten! Mész Doncasterbe? És szeretnéd, hogy menjek? Persze, hogy elmegyek veled! Máris csomagolok!-pattogtam majd elkezdtem futni az emeletre, de visszafordultam és nyomtam egy cuppanós puszit Lou arcára-Köszönöm, hogy elviszel! 

*Harry szemszöge* 

,,Igazán Ed?! Én úgy emlékszem, hogy Miranda vert meg téged Monopoly-ban! Rosszul emlékszem?? >< :D @Harry_Styles” pötyögtem be a tweet-et. Huncut Ed (Sheeran), kis hazudós, bár zenét szerezni az tud, például a legújabb száma a Give Me Love valami fenomenális, ő írta nekünk a Little Things-t ami szintén fergeteges. Amint elküldtem Gina rontott be a szobába sikítozva érdeklődve figyeltem, de mit se törődve velem az ágya alól kivette a bőröndét majd elkezdte beledobálni a ruhákat. Ültem és néztem, vártam, hogy szóljon valamit, mégis mit csinál már azt hittem soha nem kezd beszél… 
-Louis-val Doncaster-be megyek!-sikította miközben beledobott egy újabb nadrágot a táskába. 
-Mi van? Miért mész vele Doncaster-be?-ráncoltam össze homlokomat. 
-Szakított Eleanor-ral és…-mosolyogva mondta, igaz látszott rajta, hogy próbálja elrejteni. 
-És te fogod megvigasztalni!-fejeztem be mondatát. 
-Igen, én! Meg az anyukája, Lottie, Félicité az ikrek, az ottani barátai, soroljam még?-állt meg egy percre majd tovább folytatta a pakolást. 
-Biztos örömet okoztok neki lelkileg, te pedig gondolom testileg is?!-nevettem fel, de közel álltam ahhoz, hogy a falba verjek. 
-Már megint mi a bajod? Tudod mit?! Nem érdekel! Hidegen hagy! Folyamatosan előről kezded! Nehogy már TE döntsd el, hogy elmehetek-e a legjobb barátommal az otthonunkba, kivagy te?! A pasim! És?? Ez nem azt jelenti, hogy birtokolhatsz! Te. Engem. Nem!-bökdöste a mellkasomat, kicsit lefagyva álltam ott, de neki pont elég volt ahhoz, hogy becipzározza és megfogja bőröndje fogantyúját, számat nyitottam, hogy beszéljek, de a hang megakadt a torkomon. Az ajtó csapódása tudatosította, hogy elment, csak azt nem tudom hova! Egyszerűen ki a szobából? A szüleihez? Doncaster-be?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése