2014. július 5., szombat

27. Rész -A csúf igazság-

Helló Mindenki! :D Sajnálom, ha egy kicsit rosszul sikerült a rész, de mielőtt megírtam volna, kaptam egy sokkoló hírt, ami kicsit lefagyasztott. Reméltem, hogy csak álmodok, de ez a valóság volt... Na ne az én "gondjaimmal" foglalkozzunk most, hanem a bloggal. Remélem sikerült a kis "sokk" ellenére jóra megírnom. Jó olvasást! :)
Puszi: Nóri :)

----------

*Perrie szemszöge*

Úgy látszik, hogy Zaynnel komolyabbra fordult a kapcsolatunk. Ugyan még ne feküdtünk le, de úgy érzem elég erős lett a párkapcsolatunk, nem szakíthat szét minket semmi sem. Mivel már nem vagyok olyan új a csapatban, már mindenkinek be lettem mutatva, de Liam barátnőjével még nem ismerkedhettem meg. Eljött a nagy pillanat. Nem volt az olyan izgalmas, csak egy lány. De amikor megláttam, elállt a szavam. Ő is hasonlóképpen cselekedett.
-Perrie?-szólított meg.
-Dani?-ismételtem kérdését.
-Istenem, de rég láttalak!-ugrott nyakamba. Ölelését viszonoztam.
Oldalra pillantottam, ahol a fiúk tátott szájjal bámultak, valószínűleg azon járhatott az eszük, hogy honnan ismerjük mi egymást. Liam végre fel is tette a várt kérdést.
-Ti honnan is ismeritek egymást?
Válaszul csak felnevettünk. Én kezdtem el mesélni.
-Tudjátok, én táncoltam, mielőtt énekelni kezdtem volna. Az életemben az ének váltotta fel a táncot. És hát Danival egy helyen táncoltunk. Tényleg, szerinted mi lehet Jessica-val??-tettem fel neki a kérdést.
-Bocsánat, hogy közbeszólok lányok, de ki az a Jessica?-érdeklődött Zayn.
-Ő volt az egyik tánctanárunk.-most Dani mesélt.-Többen voltak, de Jess járt hozzánk a legtöbbet. Imádtuk.-húzódott széles mosolyra a szája.
-Emberek, emberek!!-törte meg a nosztalgiát Gina visítása.
-Holnap lesz El szülinapja és még semmi nincs kész!-lihegte.
-A k**va életbe!-csapott Louis homlokára.-Elfelejtettem.
-Ti kibékültetek?-mutatott Hazz-ra és Gin-re.
-Igen!-vágta rá Gina széles mosoly kíséretében.
-Ja, kibékültek.-ásított Niall.-Tudnád, ha a te szobád is mellettük lett volna.
Erre Gina elpirult, Harry pedig egy perverz mosolyt küldött felénk.
-De térjünk vissza a bulihoz!-zökkentett ki minket Gina, gondolatmenetünkből.-Nagyon jónak kell lennie! Meg kell ünnepelni a szülinapját is és azt is, hogy leérettségizett! 2 napunk van mindenre, gyerünk skacok!-buzdított minket.

*Másnap*

*Zayn szemszöge*

Igen, sikerült 2 nap alatt tortát süttetni, kaját, piát beszerezni. Már csak az ünnepelt van hátra! A bulit a lakásban tartjuk, mert az utolsó pillanatokban már nem volt szabad hely. Louis már úton van a születésnapossal. Egy telefonhívással jelezte Lou közeledésüket. Mikor már az ajtóban voltak, mindenki lázasan készülődött a meglepetésre.
-MEGLEPETÉÉÉÉÉS!!-ugrottunk fel, El szint megijedt a nagy hangerőtől és a sok ember láttán.
Egy kicsit ki is nevettük.
-Ezt nekem rendeztétek?-nézett körbe a hatalmas nappaliban, szemügyre véve a díszítést.
-Ki másnak?-ölelte meg Louis.
-Köszönöm, köszönöm mindannyitoknak!-kúszott egy széles mosoly arcára.
-A legjobbat a legjobbnak.-csókolta meg Louis, de ekkor mosolya már elhalványult.
Az idő rettentő gyorsan telt el, hipp-hopp éjfél körül járt az idő, sőt lehet már a hajnali egyet ütötte az óra. Mi nem foglalkozva az idővel táncoltunk, ittunk, ettünk. Már jó pár feles bennünk volt, amikor Perrie elkezdett erotikus táncot lejteni nekem, mit sem foglalkozva a többiekkel. Úgy éreztem akkor, hogy most azonnal akarom őt, de nem akartam siettetni a dolgokat. Viszont lent kezdtem érezni, hogy szűkül a nadrágom. Perrienek eltátogtam egy ,,mindjárt jövök, csak a mosdóba megyek"-et, ám nem a mosdó, hanem a szobám felé vettem az irányt. Egy kéz megfogta hátulról a vállam, Pezz volt az.
-Hadd segítsek!-mosolygott pimaszul és az egyre dudorodó férfiasságomra vezette tekintetét.
Aznap éjjel, vagy hajnalban, megtörtént...

*Reggel*

*Louis szemszöge*

Este, mikor már láttuk, hogy szinte mindenki kiütötte magát, kivéve Liam, elmentünk El-hez, hogy kettesben is ünnepeljünk egy kicsit...Délben, ami nekünk még nagyon reggel volt, a telefonom csörgése szakította meg álmunkat. Niall hívott minket, akinek a hangján még hallatszott, hogy nem egészen józan és még aludhatott volna egy kicsit.
-Halló.-szóltam bele, kissé rekedt hangon.
-Szevasz Lou. Hova tűntetek?-hangja fáradt volt.
-Nyugodj meg, csak eljöttünk El-hez. Majd estefelé megyek és segítek takarítani.
-Rendben. Csáó.
-Szia.
Visszabújtam a még álmos, gyönyörű barátnőm mellé, de nem élvezhettem sokáig társaságát. Most meg csöngettek.
-Majd én kinyitom.-ajánlottam fel.
-Köszi.-dobott kezével egy csókot.
Bágyadtan kiballagtam a bejárati ajtóhoz és kinyitottam. Egy férfi állt előttem. Arcán látható volt a meglepettség.
-Segíthetek?-kérdeztem.
-Én Eleanor Caldert keresném.-mosolya apró volt.
-Ő még az ágyban van. Ki keresi? Mit mondjak neki?
-Ó, te a barátja vagy?-sápadt el arca.-Ilyen hamar túllépett?
-Miről beszélsz?-förmedtem rá.
-Hát a Danielle születésnapi buliján történt egy-két dolog közöttünk. Gondoltam most felkeresem.
Ledermedtem, az ajtót rácsaptam az ismeretlen férfira. Dühös voltam, nagyon. Testem remegni kezdett, ideges lettem.
-Eleanor!!!-kiabáltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése