2014. március 1., szombat

9. Rész -Új kezdetek-

Kedves Olvasók!Megérkezett az új rész,reméljük tetszeni fog!Ez a rész nem lett túl hosszú,de őszintén szólva nem nagyon van ötletem, na de ilyenkor is jó,hogy ketten vagyunk! Mint már annyiszor említettük nagyon örülnénk ha lennének pipák és kommentek a részek alatt de rátok bízzuk!Nem is húzom tovább az időt jó olvasást!


                                                            ----------

Gina ajtaja előtt álltam be kellett volna kopognom,de nem ment, félek bele nézni a szemébe a tegnap
történtek után.A szívem a torkomban dobogott,a tenyerem izzadt,a kezem remegett.Muszáj megbeszélnünk
a tegnap estét.Össze szedve minden bátorságomat már éppen akartam volna kopogni ,mikor Zayn jött ki. -Menj be!Beszélj vele!-adta ki parancsnak.Egy bólintással jeleztem,hogy megértettem amit mondott.Miután Zayn elment,elindultam Ginához. -Bejöhetek?-kérdeztem félénken. -Gyere csak.-szipogott.Az ágyon ült ki sírt szemekkel a lábai felhúzva a mellkasához s kezeivel átkulcsolta azokat.Ez mind miattam van,mert bántottam azt az embert akit mindennél jobban szeretek és bármit megtennék érte.Megakartam védeni de ahelyett én bántottam. -Megbeszéljük a tegnap estét?-ültem le tisztes távolságra tőle. -Miről akarsz beszélni Louis?Arról,hogy meg akartál erőszakolni?-kiabált és zokogott egyszerre. -Sajnálom!-csak ennyit tudtam mondani. -Sajnálod?Érdekes tegnap este nem sajnáltad volna!Simán megerőszakoltál volna!-még jobban sírt. -Gina én soha nem bántanálak szándékosan!Nem voltam a magam ura!Részeg voltam!-magyarázkodtam. -Tudom Loui ha valaki akkor te nem bántanál!-emelte el kezeit az arcáról. -Megbocsátasz?-kérdeztem remény telin. -Igen Tommo!-mosolygott. -Imádlak Gina!Ígérem soha nem foglak bántani!-öleltem meg.A csodás pillanatot Gina telefon csörgése zavarta meg. -Bocsi Dani hív fel kell vennem!-mutatta a telefonját. -Nyugodtan megyek is!-boldogan jöttem ki abból a szobából melyből néhány perccel ezelőtt nem mertem be menni.De még valakivel beszélnem kell a szobája felé indultam majd kopogtattam.Kis idő elteltével hallottam a szoba tulajdonosának a hangját. -Nyitva.-hallatszott  Harry hangja. -Beszéltem Ginával!-léptem be az ajtón. -Komolyan?Mi volt?Megbocsátott?Mit mondott?-kérdezősködött. -Bocsánatot kértem s hál Istennek meg is bocsátott!-válaszoltam sorra kérdéseire. -Értem örülök,hogy kibékültetek!-mondta őszintén. -Én is már csak tőled kell elnézést kérnem!-közöltem vele s ahogyan láttam meglepődött. -Tőlem?-értetlenkedett. -Igen,annyira ellened és Gina ellen voltam csak tudod olyan sokáig nem voltunk egymás mellett s most úgy érzem mindenkitől és mindentől meg kell védenem!-meséltem el neki ami már régóta nyomta a szívemet. -Megértelek Louis,örülök is,hogy ezt elmondtad nem is haragszok rád de még nem tudok benned teljesen megbízni.-közölte. -Ez csak természetes!-értettem vele együtt.-Viszont most sajnos mennem kell mert még meg kell "tanulnom"pár dalszöveget!-indultam az ajtó irányába. -Így jár az aki nem "tanul".-nevetett.Az egész napot a szobámban töltöttem s a dalszövegeket próbáltam megtanulni de nem nagyon sikerült folyton Gina és Harry járt a fejemben s a kapcsolatuk.Hazudnék ha azt mondanám,hogy felhőtlenül örülök nekik de egyre jobban viselem...

*Danielle szemszöge*

 -Köszönöm Gina!-hálálkodtam mivel szervezett nekem egy randit Liam-mel annyira várom már de izgulok is. -Nincs mit tudom mennyire imádod!-nem láttam de biztos mosolygott túl jól ismerem már ahhoz. -Igen,de megyek is készülődni!Szia!-zártam le a telefon beszélgetést mivel Liam hat órára jön értem és már négy óra van.Mire megmostam a hajamat,felöltöztem,sminkeltem hangos duda szót hallottam a ház elől.Rohantam le a lépcsőn ki az ajtón amikor eszembe jutott,hogy be kéne zárnom az ajtót. -Szia.-köszöntem neki mosolyogva. -Szia.Csinos vagy!-nyújtott át egy virágcsokort amit eddig a kezében tartott. -Köszönöm de nem kellett
volna!-utaltam a csokorra. De hogy nem,amúgy szívesen.Na de menjünk!-mikor kinyitotta a kocsi ajtót és be segített akkor kezei a derekamon pihent érintése mint az áram ütés,hogy fogom vele kibírni az utat.Nagyon jól elbeszélgettünk,sokat nevettünk.Ő is mesélt magáról s én is.Az út közben kiderült,hogy bowlingozni megyünk emiatt aggódok is mert nem tudok és nem akarok beégni.Mikor bementünk a klubba először Liam kezdett gurítani,természetesen az összes tarolt.Én következtem na ez érdekes lesz. -Liam....én nem vagyok túl jó bowling-ban!-vallottam be. -Annyira rossz nem lehetsz!-nevetett. -Te tudod,én szóltam!-sóhajtottam.A bowling nem úgy ment ahogy gondoltam....sokkal rosszabbul. -Segítsek?-kérdezte Liam. -Hálás lennék!-mosolyogtam ahogyan megfogta a bowling golyót úgy kezeink össze értek.Liam segítségével sokkal jobban ment az összes tarolt. -Köszönöm!-mosolyogtam. -Nincs mit máskor is szívesen segítek!-mondta s egyre közeledett felém ajkaink szinte súrolták egymást majd forró csókban forrtak össze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése