2014. június 1., vasárnap

22. Rész -Menekülés a média elől-

Hello Everybody!
Legelőször!! Nóri üzeni: Sajnálom, hogy az előző részbe nem raktam gifeket, illetve képeket, de a verseny miatt megfeledkeztem róla. Sajnálom. Ezért, most ha lejjebb görgettek, megnézhetitek őket, mert mindezt bepótoltam. Elnézéseteket kérem! Másodszor!! Itt az új réész!!! Remélem örültök neki! Elnézést, ha összecsapott vagy rövid lett, de gyorsan kellett megírnom!! :/ Többet nem írnék, jó olvasást!! :D
Puszil: Cintia~

----------

*Louis szemszöge*

-Idióta barmok! Minden szart összehordanak, aminek semmi valóság alapja sincs! Abból van az a k***a pénzük, hogy tönkre teszik mások életét! Rohadjon meg az a sok b**i paparazzi!-öklömmel vertem a falba. -Nyugi má' Louis! Most mit pattogsz?-röhögött Zayn. Ez, most mi a f*szt nevet? Ennyire vicces, mert szerintem kib*szottul nem az! -Te csak maradj kussba! Így is elég ideges vagyok, ne csessz fel még te is!-kiabáltam rá. Meglepődtem saját magamon! Soha nem emeltem fel hangomat-csak, HA nagyon kellett -a barátaimmal szemben. Viszont most a beszéd stílusom érdekelt a legkevésbé! -Valamit csinálni kell, de azonnal!-szólalt fel Gina. Végre! Valaki aki egyet ért velem! -Én is ezt próbálom mondani, de ezek itt nem engedik, hogy befejezzek egy k***a mondatot! Már ki is találtam valamit...-mielőtt beavathattam volna tervembe őket, valaki ismét közbevágott. Sosem fejezem be a mondandómat! -Egy dolgot nem értek! Miért vagytok ennyire idegesek? Hisz' csak egy cikk!-vont vállat Harry. Na, tessék! Megszólalt a nagy Harry Styles! -Mert!-vágtuk rá Ginával. Tekintetünket épphogy csak egymásra vezettük, de azonnal el is kapta. Most mi van? A majdnem csók óta olyan furcsán viselkedik! Kerül-ami nem igazán sikerül neki - múltkor nem beszélt velem amikor megcsókoltam Eleanor-t(!!!), felment a szobájába alig lehetett kirángatni akkor is semmibe vett! Nem értem őt(!)... -Felhívom Paul-t!-jött a "megvilágosodás". -Ó, az nagyon jó ötlet! Gyerünk! Hívd már Lou!-ugrott át a kanapén. -Jó' van má'! Már hívom is!-nyugtattam le. *Csengés*, *csengés*, vedd már fel Paul, az Isten szerelmére! -Paul?! Csak, hogy felvetted! Baj van!-tértem a lényegre. -Sejtem miről van szó! De nem értem ez miért akkora baj?-ez, most komoly? Még Ő is? Feldúltan járkáltam a nappaliban miközben Gina fél fülét szintén a telefonra tapasztotta-azzal követve engem -. -Ne, kezdjünk bele Paul! Csak találj ki valamit!-kértem vagy inkább parancsoltam-Paul! Hahó! Itt vagy?-kérdeztem rá amikor vagy 2 perce csend honolt a vonal másik végén. -Jó, kitaláltam! Gina és te egy közös rádiós interjúban fogjátok megcáfolni a pletykákat!-válaszolt...végre valahára(!) -Ez remek ötlet! Mikor és hol?-előzött be Gina. -Chh...tudom! A BBC Radio-ban, ma, 18.30-kor!-adta ki az információkat. -Oké, ott leszünk! Puszi Paul!-köszönt majd kinyomta. -A BBC Radio állomás fél órára van innen, szinten fél órával hamarabb ott kell lenni szóval 17.30-ra légy kész!-magyaráztam-Felhívom El-t, kíváncsi vagyok látta-e!-közöltem majd felbaktattam a szobámba. Az ajtót hangosan "csuktam" be. Miért, az én életem ilyen nehéz? Azt hiszik az életünk tökéletes azért, mert mi vagyunk a One Direction akik kiállnak énekelgetnek, dől a lé, csajok, csak egy valamire nem gondolnak...nincs magánéletünk! Nem tudják milyen az, amikor nem léphetsz ki az utcára egy barátoddal aki éppen lány, mert biztos, hogy a következő címlapon: ,, XY-nak új barátnője van!" felirat plusz egy olyan kép amin """mi""" csókolózunk! Nem tudják milyen, az amikor néhány """"rajongó"""" bántja a családodat, párodat vagy aki akár csak a közeledben van, mert...a közelünkben van(!), amikor olyat látsz interneten, hogy homoszexuális vagy, mert éppen nincs barátnőd-néha, ha van is - mégis jól elvagy! (Szerintem az ilyen """"rajongók"""" egyáltalán nem azok! Mert oké, nekem is van/volt olyan 1D barátnő akit kevésbé szeretek/szerettem, de azért nem küldtem a pokolba őket! S a családot minek támadják arról fogalmam nincs! Hisz' a családja!! És aki ""rajongóként"" azt hiszi, hogy melegek... Nem ugyan az, hogy pl.: Szereted Larry Stylinson-t, mint a legjobb barátok az X factor óta vagy szereted Larry Stylinson-t, mint szerelmes párt! De mindegy! Ez csak az én véleményem!! Ui.:Akinek nem inge, ne vegye magára!! Cinti~) Nem tudják milyen az, amikor mindenki-tisztelet a kivételnek(!) - csak a pénzedért és a hírnevedért van veled! Muszáj felhívnom El-t, tudom, hogy nem hiszi el, na de...na! Telefonomat elővettem zsebemből, kikerestem a névjegyet, tárcsáztam s vártam. Vártam és vártam! Éppen le akartam tenni mikor beleszólt egy erőtlen, gyenge, meggyötört(?) hang, ez biztos Eleanor? Fogalmam sincs mi történhetett vele, mostanság olyan szomorú és szótlan. Bár, próbálja azt mutatni minden rendben, de ismerem! Összetört! De nem tudom mitől(!)...
ki az utcára egy barátoddal aki éppen lány, mert biztos, hogy a következő címlapon: ,,

*Eleanor szemszöge*

-Én is szeretlek Louis! Nem, nem haragszom! Biztos! Oké, puszi! Várlak!-Louis-val vagy 2 órát Louis-nak nem törődök a bántó tweetekkel, de amikor a századik ember kívánja a halálomat és írja, hogy mekkora k***a vagyok, meg sem érdemlem Louis-t, nem esik a legkellemesebben! A legfájóbb, hogy igazuk van! Nem érdemlem meg Loui-t! Egyáltalán nem! Sírva dobtam a fürdőszoba falnak a telefonomat-ami az ütés következményében ripityára tört - a sarokba kuporodva ültem és kezeimet vizslattam. Egész karomat vörös vér takarta. Ma ismét megtettem! Muszáj volt! Fájdalom kellett! Testi fájdalom, hogy elfelejtsem a lelkit! Nagy nehezen feltápászkodtam eddigi helyemről-hol mostanában elég sok időt töltök - s leindultam a konyhába felmosóért, hogy feltöröljem a vér tócsákat. Nappalimban át akartam sétálni, de megakadt a szemem egy képen! Első közös képünkön Louis-val! Percekig néztem azt az egy képet, de ezer és ezer emlék jutott eszembe. Találkozás-Harry-nek köszönhetően - legelső randi, első csók, első együttlét, amikor bemutatott a családjának... Kínomban felordítottam majd törni, zúzni kezdtem! Minden ami a kezembe akadt a földhöz vagy a falhoz vágtam. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Mindent elszúrtam! Mindent!
beszélgettünk. Csak azért felhívott, hogy elmondja, mit írt a média-mintha nem láttam volna -ó, dehogyis nem láttam! Sőt! Sok más dolgot(!).. Anno még megígértem

*Gina szemszöge*

-Értem! Szóval azt mondjátok, nincs több köztetek barátságnál?-Édes Istenem! Ez a kérdés hányszor elhangzott. Kerek 2 órája ülünk itt és próbáljuk meggyőzni ezt az idióta-mást nem tudok mit mondani -nőt, hogy csak legjobb barátok vagyunk! Oké, arra számítottam, meg Loui is felkészített-már amennyire tudott - hogy nem lesz könnyű, de, hogy ennyire?! A beszélgetés alig halad! Nem azért, mert mi nem akarjuk vagy mert a műsor vezető egy rámenős pióca! Azért nem halad, mert valami újonc, szilikon melles, festett szőke, kis csajt küldtek be megcsinálni az interjút! -Elmondtuk ezerszer, de elmondjuk ezer egyszerre is! Kérem figyeljen! Louis és köztem BARÁTSÁGON kívül semmi az ég világon nincs köztünk!-tagoltam. -Most már,Béyoncé és JayZ lesz a vendégünk! Tartsatok velünk továbbra is! Jó éjt, London!-egy hangos sípolás és mindenki mehetett amerre látott. -Nagyon köszönöm az interjút! Sok mindent megtudtam!-nézett ránk jelentőség teljesen. Ezt, most értenem kéne? -Louis, neked nem furcsa ez?-kérdeztem mikor kiléptünk az ajtón. - Nem! Mi lenne furcsa?-állt meg, rám nézett olyan "ennekmostmiaf*szbajavan" nézéssel. -A nő! Gyanús nekem! Készülnek valamire csak azt tudnám mire!-néztem gyönyörű szemeibe. -Jaj, te! Az én Sherlock Holmes-om!-puszilt bele hajamba-Gyere!-kezemnél fogva húzott az autó felé.
mindent értek! Köszönöm!-mosolygott meglehetősen furcsán-London! Mára véget ért az adás! Remélem ti is annyira élveztétek, mint én! Ne feledjétek holnap

*5 perc múlva, a kocsiban*

-Nekem akkor is gyanúsak!-szólaltam meg. Egyszerűen nekem furcsa ez az egész! -Ne aggódj! El lett...-nem tudta befejezni, mert telefonom pittyegni kezdett. E-mail érkezett...a BBC Radio-tól vagyis körlevél. Szememmel gyorsan átfutottam a sorokat ami "meglepően" csupa hazugság volt! -Igazam lett!-mutattam felé telefonomat. -Miben? Felolvasnád? Gondolom.nem szeretnél autóbalesetet szenvedni?!-mosolygott. -Hogy gyanúsak! Nem hiába! Új cikk amiben ezt írják:,,A mai nap folyamán Louis Tomlinson (22) és Gina Fekete (22) interjúban cáfolták meg a híreket miszerint együtt vannak. Ez mind hihető is lett volna, ha szemfüles kolléga nőnk nem vette volna észre, a köztük lévő kémiát! Egész interjú alatt egymás kezét fogták s sűrűn összetekingettek! Egyenlőre nem számolhatunk be több dologról, de az biztos, hogy több van köztük barátságnál! Minden esetre mi szurkolunk a fiataloknak! De, vajon mi lesz Harry-vel? Az egész csak álca? Ki tudja! De, ha rajtunk múlik kiderítjük!"-olvastam fel. Louis a cikket hallva s kormányt egyre erősebben szorította majd rátaposott a gázra. Jó, néhány piros lámpán áthajtottunk az alapból 30 perces út, most 10 perces volt. A kocsit leparkolta a ház előtt s az ajtót kirántva helyéről rohant a ház felé. Gyorsan kipattantam a kocsiból s Louis nyomába eredtem. -Kapsz 5 percet, hogy összeszedj 1-2 hétre való ruhát! Hajrá!-parancsolta. Habár nem értettem miért kell, mégis megtettem! Néhány ruhát, nesze szeremet bedobáltam egy kisebb utazótáskába és kész is voltam. Nem értem! Hova megyünk? Miért? Louis miért ideges ennyire? Teljesen elvesztettem a fonalat(!)...

*3-4 óra múlva*

Teljes csend. Egész út alatt a rádió halk moraja hallatszott. Nem nevezném kínos csendnek inkább csak mindketten elvoltunk a saját gondolatainkkal. London városát éppúgy elhagytuk, mint az autópályát. Körülbelül 2 órája-ha nem több - egy véget nem érő földes úton megyünk és nem úgy tűnik, hogy most fogunk odaérni. A célállomást még mindig nem tudom! Hiába kérdeztem az út elején semmit, de semmit az ég világon nem árult el. -Louis?! Mikor érünk oda?-törtem meg a csendet. -Most!-válaszolta kurtán.Fejemet a vezető fiúról, az ablak irányába fordítottam, megnézni hol is vagyunk. Számat eltátottam amikor megláttam a hatalmas-kastély(!) nagyságú- házat. -Ez kié? Miért jöttünk ide? Egyáltalán hol vagyunk? Ja és  azta!-hátha megkapom a választ a második kérdésemre. -Enyém! Londontól körülbelül 2000 km-re!-áhá, szóval a második kérdésre nem kapok választ. -A kocsiban maradsz vagy be is jössz?-kérdezte bunkón Louis az ablak mellől. Mikor szállt ki? Mi baja van? -Jól van, megyek!-pattantam ki a kocsiból s Lou után indultam. Louis elővett egy nagy kulcs csomót, beillesztve a megfelelőt-a lyukba -tárta ki a bejárati ajtót. Ha kint leesett az állam akkor most valahol a pincében lehet. A beltért röviden jellemzem:hatalmas, csodálatos, gyönyörű végül, de nem utolsó sorban lélegzet elállító! -Válassz szobát! Tök mindegy melyiket!-mondta hidegen s ott hagyott. Ennek most mi a f*sz baja van? Mondja már el nekem valaki! De ha Ő így akkor ÉN is(!)...

*Hajnali 2 körül*

Louis-val azóta sem beszéltem, bement egy szobába-ami gondolom most a hálószobája lesz -és ki sem jött. Habár halálra untam magamat és egyik helyről fetrengtem a másikra, már majdnem a hajamat téptem, de nem mentem át hozzá! Minek? Úgy sem beszélne, ha meg mégis akkor valószínűleg egy bunkó paraszt lenne! Mivel már vagy hajnali 1-2 körül járt az idő, arra jutottam ideje elmenni fürdeni. Lassan bementem a szobához tartozó fürdőbe, levettem ruháimat-amíg a kádba folyt a víz -hajamat egy laza kontyba fogva merültem el a forró vízbe. Amikor a bőröm már ráncossá vált kiszálltam a kádból magamra kaptam a fehérneműmet majd a pizsamám után kezdtem kutakodni. Az egész szekrényt -mivel az este folyamán kipakoltam -felforgattam, de nem találtam meg. Nem is lenne baj, de nincs alváshoz való ruhadarabom! Aludjak fehérneműbe? Az nem jó, ahhoz túl hideg van! Fel-alá járkáltam a szobába s gondolkoztam, mi tévő legyek. Eszembe jutott! Nem akarom, de...muszáj! Csak a lélegzet vételem és lépéseim hallatszott ahogyan közeledtem szobája felé. Megálltam a fehér fa ajtó előtt, még egyszer átgondoltam utána pedig kopogtam. -Gyere!-mondta az ajtó túloldaláról. Félve(?) nyomtam le a kilincset majd csak fejemet bedugva néztem be. Az ágyán feküdt miközben telefonját nyomkodta, felsőtestét nem takarta semmi(!) láthatóvá téve összes tetoválását, melegítő nadrágja csípőjén lazán megkötve ezzel megmutatva V vonalát. Te,jó Istenem! A teste....k***a jó! Állj! Nekem nem szabad ilyenekre gondolni! Valami másra gondolj! Gyerünk Gina! Gondolj...Harry-re! -Gyere már be! Mit szeretnél?-zökkentett ki. -Ööö..én,csak..ööö..egy pólót szeretnék kérni!-léptem be a szobába. Lustán pillantott felém, s amikor rám nézett, szemei a kétszeresére nőttek. Mintha szeme eggyel sötétebb árnyalatot vett volna föl, légzése akadozottá vált, állkapcsa megfeszült ugyan úgy, mint izmai, tekintetével szinte felfalt, de nem tettem semmit ez ellen! Tekintetemet-ismételten -testére vezettem s akaratlanul is ajkamba haraptam, testemet forróság öntötte el, de nem tudom miért! Mi történik? Vagy inkább mi FOG történni(?)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése